Van összefüggés az ivás és a rák kialakulása között?

Így befolyásolhatja az alkoholfogyasztás a rákos megbetegedések kockázatát.
Van összefüggés az ivás és a rák kialakulása között?
Van összefüggés az ivás és a rák kialakulása között?

A rák egy összetett betegség, kialakulásának számos oka lehet és sok tényező befolyásolja (1). Az ivás az egyik ilyen tényező – legyen szó sörről, borról vagy szeszes italokról. Számos rákkockázat nem befolyásolható: a genetika és a családi kórtörténet, az életkor és a testméret, valamint néhány környezeti tényező, például a sugárzás és a vírusfertőzések (2).

Az életmódbeli tényezők szintén fontos szerepet játszanak, és a kockázat csökkentése érdekében változtathatsz rajtuk (2). A dohányzás a legtöbb ráktípus kialakulásának legjelentősebb életmódbeli kockázati tényezője (3). Az italfogyasztás mennyisége és módja szintén befolyásolhatja a rák kialakulásának kockázatát (4).

Kutatások kimutatták, hogy a mértéktelen vagy túlzott alkoholfogyasztás a száj-, torok- és hangszálrák, illetve az emésztőrendszer felső szakaszában a rák kialakulásának kockázati tényezője (5, 6, 7). Ez különösen igaz azokra az emberekre, akik dohányoznak vagy dohánytermékeket használnak (7, 8, 9). E rákos megbetegedések kialakulásának kockázata ugyanolyan a férfiak és a nők esetében, függetlenül attól, hogy sört, bort vagy szeszes italt fogyasztanak-e (4, 7).

  • A nagyivó vagy mértéktelenül ivó embereknél szintén megnő a májrák kialakulásának kockázata (5, 10). A májzsugor, amely a hosszú távú, mértéktelen és túlzott alkoholfogyasztás eredménye, szerepet játszik a májrák kialakulásában. További független kockázati tényező a dohányzás (11) és az elhízás (12, 13), valamint a hepatitis B fertőzés (10).

  • A mértéktelen vagy túlzott alkoholfogyasztás szintén növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát (4, 5, 14). Egyes tanulmányok a vastagbélrák kialakulási kockázatának növekedéséről számoltak be mérsékelt alkoholfogyasztás esetén is (15, 16), különösen a férfiak körében (17).

  • Kutatások szintén megállapították, hogy a mellrák kockázata még akkor is megnövekedhet a nők körében, ha mérsékelten isznak (5). Az alkoholt nem fogyasztó nőkhöz képest a mellrák relatív kockázata a hölgyek esetében annál nagyobb, minél több italt fogyasztanak. A tényleges kockázatnövekedés meghatározásához azonban fontos tudni azt is, hogy mekkora az abszolút kockázata a mellrák kialakulásának.

  • Az Egyesült Királyságban például 1000 nőből 116-nál valószínűsíthető, hogy mellrákot diagnosztizálnak életük során. Ez azt jelenti, hogy egy nőnek az Egyesült Királyságban 11,6%-os a kockázata annak, hogy mellrákot diagnosztizálnak nála.

Összehasonlítva az alkoholfogyasztás teljes mellőzésével:

  • Napi 12,5 gramm alkohol fogyasztása – mivel egy brit egység 8g etanolt tartalmaz, ez valamivel több mint másfél brit egységnek felel meg – 4%-kal növeli a nők esetében a mellrák relatív kockázatát. Ez azt jelenti, hogy ilyen mértékű alkoholfogyasztás esetén az abszolút kockázat 11,6%-ról 12,1%-ra nő.

  • Napi 12,5 és 50 gramm, azaz másfél és valamivel több mint hat brit egység közötti alkoholfogyasztás 23%-kal növeli a mellrák relatív kockázatát a nők esetében. Ezért ilyen mértékű alkoholfogyasztás esetén az abszolút kockázat 11,6%-ról 14,3%-ra nő.

  • A napi 50 grammnál több alkohol, azaz három és fél brit egységnél több alkohol fogyasztása 61%-kal növeli a mellrák relatív kockázatát a nők esetében. Ilyen mértékű alkoholfogyasztás esetén az abszolút kockázat 11,6%-ról 18,7%-ra nő.
    Forrás: (5)

Az alkoholfogyasztás és a mellrák közötti kapcsolat attól függ, hogy egy nő mennyit iszik, és a súlyosabb és mértéktelenebb alkoholfogyasztással a valószínűség növekszik. A mellrák kockázatát számos más tényező is befolyásolja, többek között az elhízás, a reprodukciós történet, a dohányzás, és hogy a hölgy közvetlen családjában volt-e már mellrákos eset (2, 18, 19).

A rák kockázati tényezőinek kölcsönhatása minden embernél eltérő (1). A kezelés új megközelítései egyre inkább ezeket a különbségeket használják fel az egyes betegekre szabott, személyes kezelési módok kialakítására (20).

Néhány életmódbeli változtatás segíthet csökkenteni a rák kockázatát, beleértve azt is, hogy az alkoholfogyasztást az ajánlott kormányzati iránymutatásokon belül tartsuk. Egyesek számára a legjobb, ha egyáltalán nem isznak. Konkrét kérdéseidre választ, és a körülményeidhez legjobban illeszkedő tanácsot egy egészségügyi szakember adhat, aki segít megalapozott döntést hozni az alkoholfogyasztással kapcsolatban.

References
  1. National Cancer Institute (NCI). Risk factors for cancer. 2015; Available from:
  2. World Cancer Research Fund International (WCRFI), Diet, Nutrition, Physical Activity and Cancer: a Global Perspective. . 2018, WCRFI: London.
  3. Sasco, A.J., M.B. Secretan, and K. Straif, Tobacco smoking and cancer: a brief review of recent epidemiological evidence. Lung Cancer, 2004. 45 Suppl 2: p. S3-9.
  4. International Agency for Research on Cancer (IARC), Alcohol Consumption and Ethyl Carbamate, in IARC Monographs on the Identification of Carcinogenic Hazards to Humans. 2010, IARC: Lyon.
  5. Bagnardi, V., et al., Alcohol consumption and site-specific cancer risk: a comprehensive dose-response meta-analysis. Br J Cancer, 2015. 112(3): p. 580-93.
  6. de Menezes, R.F., A. Bergmann, and L.C. Thuler, Alcohol consumption and risk of cancer: a systematic literature review. Asian Pac J Cancer Prev, 2013. 14(9): p. 4965-72.
  7. Turati, F., W. Garavello, I. Tramacere, V. Bagnardi, M. Rota, L. Scotti, F. Islami, G. Corrao, P. Boffetta, C. La Vecchia and E. Negri (2010). "A meta-analysis of alcohol drinking and oral and pharyngeal cancers. Part 2: results by subsites." Oral Oncol 46(10): 720-726.
  8. Pelucchi, C., S. Gallus, W. Garavello, C. Bosetti and C. La Vecchia (2008). "Alcohol and tobacco use, and cancer risk for upper aerodigestive tract and liver." Eur J Cancer Prev 17(4): 340-344.
  9. Hashibe, M., et al., Interaction between tobacco and alcohol use and the risk of head and neck cancer: pooled analysis in the International Head and Neck Cancer Epidemiology Consortium. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev, 2009. 18(2): p. 541-50.
  10. Zakhari, S., Chronic alcohol drinking: Liver and pancreatic cancer? Clin Res Hepatol Gastroenterol, 2015. 39 Suppl 1: p. S86-91.
  11. Baecker, A., X. Liu, C. La Vecchia and Z. F. Zhang (2018). "Worldwide incidence of hepatocellular carcinoma cases attributable to major risk factors." Eur J Cancer Prev 27(3): 205-212.
  12. Vanni, E. and E. Bugianesi (2014). "Obesity and liver cancer." Clin Liver Dis 18(1): 191-203.
  13. Marengo, A., C. Rosso and E. Bugianesi (2016). "Liver Cancer: Connections with Obesity, Fatty Liver, and Cirrhosis." Annu Rev Med 67: 103-117.
  14. Cai, S., et al., Alcohol drinking and the risk of colorectal cancer death: a meta-analysis. Eur J Cancer Prev, 2014. 23(6): p. 532-9.
  15. Vieira, A. R., L. Abar, D. S. M. Chan, S. Vingeliene, E. Polemiti, C. Stevens, D. Greenwood and T. Norat (2017). "Foods and beverages and colorectal cancer risk: a systematic review and meta-analysis of cohort studies, an update of the evidence of the WCRF-AICR Continuous Update Project." Ann Oncol 28(8): 1788-1802.
  16. Rossi, M., M. Jahanzaib Anwar, A. Usman, A. Keshavarzian and F. Bishehsari (2018). "Colorectal Cancer and Alcohol Consumption-Populations to Molecules." Cancers (Basel)
  17. Choi, Y. J., S. K. Myung and J. H. Lee (2018). "Light Alcohol Drinking and Risk of Cancer: A Meta-Analysis of Cohort Studies." Cancer Res Treat 50(2): 474-487.
  18. Rojas, K. and A. Stuckey, Breast Cancer Epidemiology and Risk Factors. Clin Obstet Gynecol, 2016. 59(4): p. 651-672.
  19. Tamimi, R.M., et al., Population Attributable Risk of Modifiable and Nonmodifiable Breast Cancer Risk Factors in Postmenopausal Breast Cancer. Am J Epidemiol, 2016. 184(12): p. 884-893.
  20. American Association for Cancer Research (AACR), AACR Cancer Progress Report 2019: Transforming Lives Through Innovative Cancer Science. 2019, AACR: Philadelphia, PA.