Milyen hatása van az ivásnak az általános egészségedre?

Bár az ivás hatása minden felnőttnél eltérő, és egyesek számára a legjobb az alkohol teljes mellőzése, bizonyos tényeket szem előtt kell tartani.
Milyen hatása van az ivásnak az általános egészségedre?
Milyen hatása van az ivásnak az általános egészségedre?

Ha túl sokat iszol, a rövid távú következmények nem kellemesek

A lerészegedés rontja a reakcióidődet és az ítélőképességedet, ami saját magad vagy valaki más sérüléséhez vezethet (1, 2). A túl sok alkohol okozhat rosszullétet vagy másnaposságot is. Ha pedig különösen sokat ittál, akár kórházba is kerülhetsz alkoholmérgezés miatt (3). A legjobb mód az ivás ezen következményeinek elkerülésére, ha ügyelsz arra, hogy ne lépd túl a hivatalos alkoholfogyasztási útmutatásokban ajánlott szinteket, illetve egyáltalán nem iszol, ha vezetsz, vagy bármilyen potenciálisan kockázatos tevékenységet folytatsz.

Az ivás káros lehet az egészségre, és különböző hatással van számos szervre

a. A túlzott alkoholfogyasztás negatív egészségügyi hatásai

Számos tanulmány kimutatta, hogy a rendszeresen sokat ivó embereknél idővel különböző betegségek alakulnak ki, többek között májbetegségek (4, 5), magas vérnyomás (6, 7), szívbetegségek (8) és a rák egyes típusai (9-11). A kutatások összefüggést találtak a könnyű vagy mérsékelt alkoholfogyasztás és a mellrák kockázata között a nők esetében (11-13).

Az alkoholfogyasztás egészségre gyakorolt hatása a fogyasztott alkohol mennyiségén kívül más tényezőket is magában foglal – például a családi kórtörténetet, a genetikát és az életmódot. Azonban nem kérdés, hogy a túlzott alkoholfogyasztás ezektől a tényezőktől függetlenül negatív hatással van az egészségre. A fizikai jólététen túl a mentális és érzelmi egészségére is hatással lehet. Ha kérdéseid vannak azzal kapcsolatban, hogy az alkoholfogyasztás milyen hatással lehet az egészségedre, fordulj egészségügyi szakemberhez útmutatásért.

b. Az alkoholfogyasztás hatása a szervekre

Az elfogyasztott alkohol hatással van a szervekre, de ez a hatás egyesekre nagyobb, mint másokra (2). Attól is függ, hogy mennyit iszol, milyen az egészségi állapotod, és mennyire hatékonyan dolgozza fel a szervezeted az alkoholt.

Az agy a fő célpontja az elfogyasztott alkoholnak (14). Az alkoholfogyasztás befolyásolja az agyon belüli, valamint az agy és a test többi része közötti kommunikációt. A túlzott alkoholfogyasztás lelassíthatja a reakcióidődet, befolyásolhatja a koordinációdat és tompíthatja az érzékeidet, ami valószínűbbé teszi a baleseteket. Az alkohol lelassítja az idegrendszeredet, valamint az információfeldolgozási és reakcióadási képességedet is, ami megnehezíti a tiszta gondolkodást. Ez pedig befolyásolhatja az ítélőképességedet, így veszélyes helyzetekbe sodorhatod saját magad és a környezetedben lévőket.

Az alkoholfogyasztás mennyisége hatással van a májra, különösen, ha túl sokat iszol (15, 16). A máj a felelős az elfogyasztott alkohol lebontásáért és a keletkező mérgező anyagok feldolgozásáért. Mivel óránként nagyjából egy italt képes feldolgozni, ennél több ital fogyasztása nemcsak azt jelenti, hogy több alkohol kerül a vérbe és tesz mámorossá, hanem azt is, hogy ezek a mérgező anyagok felhalmozódnak a májadban. Ezek a méreganyagok idővel lebomlanak és a vizelettel kiürülnek a szervezetből. Időközben viszont komoly májkárosodást okozhatnak (5, 15, 16 30). Azoknál az embereknél, akik hosszú időn keresztül sokat isznak, kialakulhat egy májzsugornak nevezett állapot.

A mérsékelt alkoholfogyasztás egyeseknél csökkentheti a szívbetegség és az agyvérzés kockázatát (17). Mások számára azonban a mérsékelt alkoholfogyasztás kockázatos lehet. A nők esetében növeli a mellrák kialakulásának kockázatát (12), a várandós hölgyek esetében pedig károsíthatja a magzatot. (18). A mérsékelt alkoholfogyasztás káros a törvényes alkoholfogyasztási korhatár alatti fiatalok számára (19, 20). Ha nagyivó vagy, vagy mértéktelenül iszol, veszélyeztetheted a szíved egészségét, és növelheted a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. A személyedtől függetlenül, a mértéktelen alkoholfogyasztás mindenki számára kockázatos.

Ha aggódsz amiatt, hogy az alkoholfogyasztás milyen hatással lehet az általános egészségi állapotodra vagy valamelyik szerved egészségére, keress fel egy egészségügyi szakembert. Együtt azonosíthatjátok a kockázati szintet és a legmegfelelőbb lépéseket. A megalapozott döntések meghozatalának megkönnyítése érdekében az egészségügyi hatóságok számos országban útmutatókat dolgoztak ki az alkoholfogyasztásról és annak egészségre gyakorolt hatásáról. A potenciális kockázat minimalizálása érdekében mindig az a legjobb, ha az ivást az ajánlott határértékeken belül tartod.

Nővér ellenőrzi egy női beteg vérnyomását
Nővér ellenőrzi egy női beteg vérnyomását

A mérsékelt alkoholfogyasztás lehetséges előnyei

Orvosi tanulmányok megállapították, hogy a mérsékelten alkoholt fogyasztó emberek némelyikénél kisebb lehet bizonyos egészségügyi állapotok kockázata, mint az ivást teljesen mellőzők vagy a túlzott alkoholfogyasztók körében. Ide tartoznak a szívbetegségek, (17, 21) a 2-es típusú cukorbetegség (22, 23), valamint a memória és az agyműködés javítása egyes idősebb embereknél, akiknél fennállhat a demencia kockázata (24-26). A bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek a potenciális előnyök elsősorban a középkorú és idősebb felnőttekre vonatkoznak. Bár mind a férfiak, mind a nők esetében csökkent kockázatról számoltak be, a konkrét hatások bizonyos mértékben eltérőek lehetnek.

Sok éven át és számos országban végzett kutatások azt találták, hogy a mérsékelten ivó embereknél alacsonyabb az összes betegségből és sérülésből eredő halálozás kockázata (27-29). Ezt az átlagos kockázatot „összhalálozásnak” is nevezik. Más szóval, átlagban az enyhén vagy mérsékelten ivó emberek halálozási aránya minden lehetséges okból megvizsgálva együttesen alacsonyabb, mint azoké, akik vagy teljesen tartózkodnak az ivástól, vagy túlzott alkoholfogyasztók. Minél többet isznak az emberek, annál nagyobb a kockázat.

Ezt a kockázati kapcsolatot egy „J” betűre hasonlító görbével írják le, és gyakran „J-görbének” nevezik. Bár néhány nemrégiben közzétett tanulmány megkérdőjelezte ezeket az eredményeket (30), az új kutatások továbbra is alátámasztják ezt a kapcsolatot (27, 29, 31, 32). Az összhalálozással kapcsolatos valamennyi tanulmány azonban – a megállapításoktól függetlenül – megfigyelésen alapul és korlátokkal rendelkezik. A tudomány ezen a területen folyamatosan fejlődik.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az „összhalálozás” fogalma és a kockázat csökkenése a teljes populáció átlagára vonatkozik. A halálozás kockázata – függetlenül az okoktól – egyénenként eltérő, és számos kockázati tényezőtől függ, amelyekkel más részekben foglalkozunk.

Ha jelenleg nem fogyasztasz alkoholt, egészségügyi okokra hivatkozva nem szabad elkezdened. Az alkohol különböző emberekre másképp hat, és a kockázat sem azonos mindenkinél. A kockázat minimalizálása érdekében a legjobb, ha betartod a hivatalos útmutatókat. Az Egyesült Királyság országos tisztifőorvosának ajánlása a férfiak és nők számára, hogy ne lépjék túl a heti 14 egységet (33, 34).

References
  1. Sullivan, E.V., R.A. Harris, and A. Pfefferbaum, Alcohol's effects on brain and behavior. Alcohol Res Health, 2010. 33(1-2): p. 127-43.
  2. National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAAA). Alcohol's Effects on the Body. 2020; Available from:
  3. Jung, Y.C. and K. Namkoong, Alcohol: intoxication and poisoning - diagnosis and treatment. Handb Clin Neurol, 2014. 125: p. 115-21.
  4. Seitz, H.K., et al., Alcoholic liver disease. Nat Rev Dis Primers, 2018. 4(1): p. 16.
  5. Roerecke, M., et al., Alcohol Consumption and Risk of Liver Cirrhosis: A Systematic Review and Meta-Analysis. Am J Gastroenterol, 2019. 114(10): p. 1574-1586.
  6. Hillbom, M., P. Saloheimo, and S. Juvela, Alcohol consumption, blood pressure, and the risk of stroke. Curr Hypertens Rep, 2011. 13(3): p. 208-13.
  7. Puddey, I.B. and L.J. Beilin, Alcohol is bad for blood pressure. Clin Exp Pharmacol Physiol, 2006. 33(9): p. 847-52.
  8. Gardner, J.D. and A.J. Mouton, Alcohol effects on cardiac function. Compr Physiol, 2015. 5(2): p. 791-802.
  9. International Agency for Research on Cancer (IARC), Alcohol Consumption and Ethyl Carbamate, in IARC Monographs on the Identification of Carcinogenic Hazards to Humans. 2010, IARC: Lyon.
  10. National Cancer Institute (NCI). Risk factors for cancer. 2015; Available from:
  11. World Cancer Research Fund International (WCRFI), Diet, Nutrition, Physical Activity and Cancer: a Global Perspective. 2018, WCRFI: London.
  12. Bagnardi, V., et al., Alcohol consumption and site-specific cancer risk: a comprehensive dose-response meta-analysis. Br J Cancer, 2015. 112(3): p. 580-93.
  13. Tamimi, R.M., et al., Population Attributable Risk of Modifiable and Nonmodifiable Breast Cancer Risk Factors in Postmenopausal Breast Cancer. Am J Epidemiol, 2016. 184(12): p. 884-893.
  14. Abrahao, K.P., A.G. Salinas, and D.M. Lovinger, Alcohol and the Brain: Neuronal Molecular Targets, Synapses, and Circuits. Neuron, 2017. 96(6): p. 1223-1238.
  15. Rocco, A., et al., Alcoholic disease: liver and beyond. World J Gastroenterol, 2014. 20(40): p. 14652-9.
  16. Cederbaum, A.I., Alcohol metabolism. Clin Liver Dis, 2012. 16(4): p. 667-85.
  17. Ronksley, P.E., et al., Association of alcohol consumption with selected cardiovascular disease outcomes: a systematic review and meta-analysis. Bmj, 2011. 342: p. d671.
  18. Caputo, C., E. Wood, and L. Jabbour, Impact of fetal alcohol exposure on body systems: A systematic review. Birth Defects Res C Embryo Today, 2016. 108(2): p. 174-80.
  19. Lees, B., et al., Effect of alcohol use on the adolescent brain and behavior. Pharmacol Biochem Behav, 2020. 192: p. 172906.
  20. Spear, L.P., Effects of adolescent alcohol consumption on the brain and behaviour. Nat Rev Neurosci, 2018. 19(4): p. 197-214.
  21. Kannel, W.B. and R.C. Ellison, Alcohol and coronary heart disease: the evidence for a protective effect. Clin Chim Acta, 1996. 246(1-2): p. 59-76.
  22. Li, X.H., et al., Association between alcohol consumption and the risk of incident type 2 diabetes: a systematic review and dose-response meta-analysis. Am J Clin Nutr, 2016. 103(3): p. 818-29.
  23. Neuenschwander, M., et al., Role of diet in type 2 diabetes incidence: umbrella review of meta-analyses of prospective observational studies. Bmj, 2019. 366: p. l2368.
  24. Sinforiani, E., et al., The effects of alcohol on cognition in the elderly: from protection to neurodegeneration. Funct Neurol, 2011. 26(2): p. 103-6.
  25. Brust, J.C., Ethanol and cognition: indirect effects, neurotoxicity and neuroprotection: a review. Int J Environ Res Public Health, 2010. 7(4): p. 1540-57.
  26. Rehm, J., et al., Alcohol use and dementia: a systematic scoping review. Alzheimers Res Ther, 2019. 11(1): p. 1.
  27. Colpani, V., et al., Lifestyle factors, cardiovascular disease and all-cause mortality in middle-aged and elderly women: a systematic review and meta-analysis. Eur J Epidemiol, 2018. 33(9): p. 831-845.
  28. Di Castelnuovo, A., et al., Alcohol dosing and total mortality in men and women: an updated meta-analysis of 34 prospective studies. Arch Intern Med, 2006. 166(22): p. 2437-45.
  29. Xuan, Z., Consuming 100 g/week or less of alcohol was associated with the lowest risk of all-cause mortality. BMJ Evid Based Med, 2019. 24(3): p. 117-118.
  30. Stockwell, T., et al., Do "Moderate" Drinkers Have Reduced Mortality Risk? A Systematic Review and Meta-Analysis of Alcohol Consumption and All-Cause Mortality. J Stud Alcohol Drugs, 2016. 77(2): p. 185-98.
  31. Li, Y., et al., Impact of Healthy Lifestyle Factors on Life Expectancies in the US Population. Circulation, 2018. 138(4): p. 345-355.
  32. Wood, A.M., et al., Risk thresholds for alcohol consumption: combined analysis of individual-participant data for 599 912 current drinkers in 83 prospective studies. Lancet, 2018. 391(10129): p. 1513-1523.
  33. U.K. Government, UK Chief Medical Officers' Low Risk Drinking Guidelines. 2016, UK Government: London.
  34. U.K. National Health Service (NHS). Alcohol units. 2018; Available from: