Az ivás és a testünk

Hogyan befolyásolja a család- és kórtörténet, hogy milyen hatással van rád az alkohol?

A család- és kórtörténeted nagyban befolyásolhatja, hogy az ivás hogyan hat rád, összehasonlítva a másokra tett hatásával. Az alábbi öt dolgot érdemes szem előtt tartani
Hogyan befolyásolja a család- és kórtörténet, hogy milyen hatással van rád az alkohol?
Hogyan befolyásolja a család- és kórtörténet, hogy milyen hatással van rád az alkohol?

Egyes emberek olyan genetikai tulajdonságokat örökölnek, amelyek érzékenyebbé tehetik őket az alkoholfogyasztás hatásaira(1, 2)

Ha ezeket a géneket örökölted, akkor kevésbé tudod eltávolítani azokat a mérgező molekulákat, amelyek az alkohollebontás folyamata alatt keletkeznek (3). Ahogy ezek a mérgező anyagok felhalmozódnak, az arcod kipirulhat, rosszul érezheted magad és szédülhetsz. Ha túlzottan sokat iszol, ezeknek a géneknek a megléte idővel növelheti az egyéb egészségügyi problémák kialakulásának esélyét is. Ez a genetikai változat a kínai, japán és koreai származású emberek körében a leggyakoribb (4).

A kórtörténeted befolyásolja, hogy hogyan hat rád az alkohol

A kórtörténeted és az egészségi állapotod fontos szerepet játszik abban, hogy az alkoholfogyasztás milyen hatással van rád. Az alkoholfogyasztás súlyosbíthat bizonyos egészségügyi állapotokat, köztük a magas vérnyomást, a szabálytalan szívverést (5) és a májbetegségeket (6). A hosszú időn át tartó, súlyos alkoholfogyasztás szintén növelheti némelyik fenti állapot kialakulásának esélyét.

Akik szorongásban vagy hangulatzavarban szenvednek, azoknál nagyobb lehet az alkoholfogyasztási rendellenesség (AUD) esélye, ha túl sokat isznak (7, 8). És ha valaki rendszeresen túl sokat iszik, az immunrendszerét is legyengítheti(9).

A családban korábban előfordult rendszeres alkoholfogyasztás növelheti a kockázatot

Bizonyos családokban az AUD, amely magában foglalja a függőséget is, generációról generációra öröklődik (10-12). Az „alkoholizmus” kialakulásában azonban többről van szó mint családi előzményekről: a gének és a környezet összetett kölcsönhatásáról (1, 13). Ez a viszony minden embernél más és más.

Ha úgy gondolod, hogy a családodban valakinek AUD-ja van, vagy aggódsz, hogy a saját alkoholfogyasztásod problémás lehet, a legjobb, ha tanácsot kérsz egy egészségügyi szakembertől, aki segít felmérni a kockázatot.

A családi viszonyok növelhetik az alkoholproblémák kockázatát

Azok a személyek, akik olyan családban nőttek fel, ahol előfordult alkoholfogyasztás, családon belüli erőszak vagy gyermekelhanyagolás, és/vagy a személyközi kapcsolatok nehézkesek, nagyobb veszélynek lehetnek kitéve az alkoholfogyasztás szempontjából (14, 15). A súlyos és gyakori alkoholfogyasztás megküzdési stratégiává válhat és így problémát okozhat.

A családi viszonyok azonban az egyik legerősebb védőfaktort is jelentik a problémás alkoholfogyasztással szemben

A támogató és az életedben aktív szerepet játszó család, amely nyitott kommunikációt folytat – különösen a szülők és a gyermekek között (16) –, segíthet megelőzni a problémás alkoholfogyasztóvá válást, és egészséges életmódra, illetve viselkedésre nevelhet.

Alkoholproblémákkal küzdő személyek családtagjainak és barátainak támogató közössége
http://www.al-anon.hu/
References
  1. Bierut, L.J., et al., A genome-wide association study of alcohol dependence. Proc Natl Acad Sci U S A, 2010. 107(11): p. 5082-7.
  2. Edenberg, H.J., The genetics of alcohol metabolism: role of alcohol dehydrogenase and aldehyde dehydrogenase variants. Alcohol Res Health, 2007. 30(1): p. 5-13.
  3. Whitfield, J.B., ADH and ALDH genotypes in relation to alcohol metabolic rate and sensitivity. Alcohol Alcohol Suppl, 1994. 2: p. 59-65.
  4. Iwahashi, K. and H. Suwaki, Ethanol metabolism, toxicity and genetic polymorphism. Addict Biol, 1998. 3(3): p. 249-59.
  5. Gardner, J.D. and A.J. Mouton, Alcohol effects on cardiac function. Compr Physiol, 2015. 5(2): p. 791-802.
  6. Seitz, H.K., et al., Alcoholic liver disease. Nat Rev Dis Primers, 2018. 4(1): p. 16.
  7. Palmisano, M. and S.C. Pandey, Epigenetic mechanisms of alcoholism and stress-related disorders. Alcohol, 2017. 60: p. 7-18.
  8. McHugh, R.K. and R.D. Weiss, Alcohol use disorder and depressive disorders. Alcohol Research, 2019. 40(1): p. arcr.v40.1.01.
  9. Barr, T., et al., Opposing effects of alcohol on the immune system. Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiatry, 2016. 65: p. 242-51.
  10. Cservenka, A., Neurobiological phenotypes associated with a family history of alcoholism. Drug Alcohol Depend, 2016. 158: p. 8-21
  11. Stickel, F., et al., The genetics of alcohol dependence and alcohol-related liver disease. J Hepatol, 2017. 66(1): p. 195-211
  12. Sanchez-Roige, S., A.A. Palmer, and T.K. Clarke, Recent Efforts to Dissect the Genetic Basis of Alcohol Use and Abuse. Biol Psychiatry, 2020. 87(7): p. 609-618.
  13. Edenberg, H.J., J. Gelernter, and A. Agrawal, Genetics of Alcoholism. Curr Psychiatry Rep, 2019. 21(4): p. 26.
  14. Dragan, M. and J. Hardt, Childhood adversities and risk for problematic alcohol use. Addict Behav, 2016. 59: p. 65-71.
  15. Fenton, M.C., et al., Combined role of childhood maltreatment, family history, and gender in the risk for alcohol dependence. Psychological Medicine, 2013. 43(5): p. 1045-1057.
  16. National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAAA). Parenting to prevent childhood alcohol use. 2020; Available from:

Aggódsz az ivás szervezetedre gyakorolt hatásai miatt?

Akár rólad, akár másról van szó, végezd el az alkoholfogyasztási önértékelést, hogy megértsd a kockázatot.

Ha te vagy egy ismerősöd alkoholproblémákkal küzd, a támogató hálózatok listája jó kiindulópontot adhat.

További cikkek a témában