Milyen hatással van az alkoholfogyasztás az agyra, a májra és a szívre?

Az alkoholfogyasztás hatással van a szerveinkre (1) amikor iszunk, de a hatás mértéke sok tényezőtől függ. Amit tudnod kell.
Milyen hatással van az alkoholfogyasztás az agyra, a májra és a szívre?
Milyen hatással van az alkoholfogyasztás az agyra, a májra és a szívre?
Emberi fej illusztrációja, melyen az agy ki van emelve
Emberi fej illusztrációja, melyen az agy ki van emelve

Az első szerv, amelyre az ivás hatással van, az agy

Nincs két ember, akire pontosan ugyanolyan hatással van az alkoholfogyasztás, de befolyása az agyra általában perceken belül érezhető. Amint az agyba jut, az etanol befolyásolja a kommunikációt az agyi idegsejtek között, amelyek meghatározzák az érzelmeket és a hangulatokat, az örömre és a fájdalomra adott reakciót, valamint szabályozzák a koordinációt, a mozgást és még a légzést is (2).

A mértékkel fogyasztott alkohol oldja a gátlásokat és ellazít. Minél többet iszol azonban, az alkohol annál inkább depresszánsként hat. Ha rövid idő alatt nagyon sokat iszol, fennáll az ájulás veszélye. A nagyon részeg emberek kómába eshetnek és leállhat a légzésük (3). Mindezek a reakciók az agy különböző részeit érintik.

A kutatások kimutatták, hogy a hosszú ideig tartó mértéktelen és visszaélésszerű alkoholfogyasztás megváltoztathatja az agy szerkezetét (4). Más szervektől eltérően az agy nem regenerálódik, így bármilyen károsodás visszafordíthatatlan. Ez az egyik oka annak is, hogy a fiatalkori alkoholfogyasztás miért olyan veszélyes. Mivel a serdülők agya még mindig fejlődik, az alkoholfogyasztás megzavarhatja az agyi kapcsolatok kialakulását, különösen azokat, amelyek a tanulásban és a memóriában vesznek részt (5, 6).

Egyes tudományos értekezések kimutatták, hogy bizonyos idősebb emberek esetében a mérsékelt alkoholfogyasztás pozitív hatással lehet az agyműködésre. A könnyű és mérsékelt alkoholfogyasztás javíthatja az észlelést és a memóriát, és segíthet az öregedéssel gyakran együtt járó szellemi hanyatlás ellen (7-9).

Ezek a hatások azonban nem mindenkire vonatkoznak, és egészségügyi okokra hivatkozva nem szabad elkezdeni inni. Csak képzett egészségügyi szakember adhat tanácsot, figyelembe véve az ivási szokásaidat, az egészségi állapotodat és az életmódodat. Az idősebb felnőtteknek is speciális tanácsadásra lehet szükségük azzal kapcsolatban, hogy az alkoholfogyasztás milyen hatással lehet az agyukra.

Emberi törzs illusztrációja a máj és a gyomor kiemelésével
Emberi törzs illusztrációja a máj és a gyomor kiemelésével

A máj a szervezet fő alkoholtisztító egysége

A megivott alkohol legnagyobb részét a máj bontja le egy kétlépcsős folyamatban (10). Az italban lévő etanol egy acetaldehid nevű vegyületté alakul át. Mivel az acetaldehid mérgező a szervezet számára, gyorsan tovább bomlik és a vizelettel távozik.

Az elfogyasztott alkohol mennyiségének komoly hatása van a májra (11, 12). A májban lévő enzimek óránként nagyjából egy italt tudnak feldolgozni, így ha többet és gyorsabban iszunk, az acetaldehid felhalmozódik és károsodást okoz. Akik hosszú ideig sokat isznak, kialakulhat a májzsugornak nevezett állapot, amikor a májban hegszövet képződik, és a máj már nem működik rendesen.

Az alkohol hatása a májra más tényezőktől is függ (12). A kutatások azt mutatják, hogy az elhízás és bizonyos gyógyszerek szedése károsíthatja a májat, amely emiatt érzékenyebbé válik az acetaldehid hatásaira. Ha aggódsz a májad egészségéért az alkoholfogyasztásod vagy a gyógyszerek hatása miatt, keress fel egy egészségügyi szakembert, hogy pontos és számodra megfelelő tanácsot kaphass.

Emberi törzs illusztrációja a szív kiemelésével
Emberi törzs illusztrációja a szív kiemelésével

Az ivásnak eltérő hatása van a szívre tőled és az ivási szokásaidtól függően

A túlzott alkoholfogyasztás nem tesz jót a szívnek. A túlzott alkoholfogyasztás rövid távon szabálytalan szívverést (13, 14) és megnövekedett vérnyomást (15) okozhat, míg hosszú távon tartósabb szívkárosodáshoz vezethet, amely akár életveszélyes is lehet (16). Bizonyos szívbetegségben szenvedőknek azt tanácsolhatják, hogy egyáltalán ne igyanak alkoholt.

Ennek ellenére az évtizedek óta végzett kutatások alátámasztják az elképzelést, amely szerint egyes középkorú és idősebb felnőttek számára az alkoholfogyasztás jótékony hatással lehet a szívre (17-19). Az alkoholt nem fogyasztó emberekhez képest a könnyű és mérsékelt alkoholfogyasztóknak ezekben a korcsoportokban alacsonyabb a koleszterinszintjük és kevesebb a lerakódás az ereikben (20), ami csökkenti a szívbetegségek és az agyvérzés kockázatát. Az alkohol valamennyi hatásához hasonlóan viszont ez sem ugyanolyan mindenki esetében. Ebben különböző tényezők játszanak szerepet, többek között az életkor, a nem és az általános egészségi állapot. Egyeseknek még kis mennyiségű alkohol is veszélyes lehet – például azoknak, akik bizonyos gyógyszereket szednek.

Az elmúlt években egyes tudósok megkérdőjelezték a mérsékelt alkoholfogyasztás előnyeit az idősebb felnőttek szívének egészségére nézve, tehát megkérdőjelezték a tanulmányok esetleges hiányosságait (21-23). A tudósok megegyeznek viszont abban, hogy a túlzott alkoholfogyasztás hatással van a szívre. A hosszú időn át tartó súlyos ivás és a mértéktelen alkoholfogyasztás veszélynek tehet ki téged, és növelheti a szívbetegség kialakulásának esélyét (18). Mivel az ivás hatása mindenkinél más és más, fontos, hogy keresd fel egészségügyi szakemberedet, ha kérdéseid vannak az ivással és annak szívedre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

References
  1. National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAAA). Alcohol's Effects on the Body. 2020; Available from:
  2. Abrahao, K.P., A.G. Salinas, and D.M. Lovinger, Alcohol and the Brain: Neuronal Molecular Targets, Synapses, and Circuits. Neuron, 2017. 96(6): p. 1223-1238.
  3. National Health Service (NHS). Alcohol poisoning. 2019; Available from:
  4. Sullivan, E.V., R.A. Harris, and A. Pfefferbaum, Alcohol's effects on brain and behavior. Alcohol Res Health, 2010. 33(1-2): p. 127-43.
  5. Spear, L.P., Effects of adolescent alcohol consumption on the brain and behaviour. Nat Rev Neurosci, 2018. 19(4): p. 197-214.
  6. Squeglia, L.M. and K.M. Gray, Alcohol and Drug Use and the Developing Brain. Curr Psychiatry Rep, 2016. 18(5): p. 46
  7. Sinforiani, E., et al., The effects of alcohol on cognition in the elderly: from protection to neurodegeneration. Funct Neurol, 2011. 26(2): p. 103-6.
  8. Rehm, J., et al., Alcohol use and dementia: a systematic scoping review. Alzheimers Res Ther, 2019. 11(1): p. 1
  9. Brust, J.C., Ethanol and cognition: indirect effects, neurotoxicity and neuroprotection: a review. Int J Environ Res Public Health, 2010. 7(4): p. 1540-57.
  10. Cederbaum, A.I., Alcohol metabolism. Clin Liver Dis, 2012. 16(4): p. 667-85.
  11. Rocco, A., et al., Alcoholic disease: liver and beyond. World J Gastroenterol, 2014. 20(40): p. 14652-9.
  12. Roerecke, M., et al., Alcohol Consumption and Risk of Liver Cirrhosis: A Systematic Review and Meta-Analysis. Am J Gastroenterol, 2019. 114(10): p. 1574-1586.
  13. Gallagher, C., et al., Alcohol and incident atrial fibrillation - A systematic review and meta-analysis. Int J Cardiol, 2017. 246: p. 46-52.
  14. Mostofsky, E., et al., Alcohol and Immediate Risk of Cardiovascular Events: A Systematic Review and Dose-Response Meta-Analysis. Circulation, 2016. 133(10): p. 979-87.
  15. Hillbom, M., P. Saloheimo, and S. Juvela, Alcohol consumption, blood pressure, and the risk of stroke. Curr Hypertens Rep, 2011. 13(3): p. 208-13.
  16. Piano, M.R., Alcohol's Effects on the Cardiovascular System. Alcohol Res, 2017. 38(2): p. 219-241.
  17. Ronksley, P.E., et al., Association of alcohol consumption with selected cardiovascular disease outcomes: a systematic review and meta-analysis. Bmj, 2011. 342: p. d671.
  18. Gardner, J.D. and A.J. Mouton, Alcohol effects on cardiac function. Compr Physiol, 2015. 5(2): p. 791-802.
  19. Kannel, W.B. and R.C. Ellison, Alcohol and coronary heart disease: the evidence for a protective effect. Clin Chim Acta, 1996. 246(1-2): p. 59-76.
  20. Cauley, J.A., et al., Studies on the association between alcohol and high density lipoprotein cholesterol: possible benefits and risks. Adv Alcohol Subst Abuse, 1987. 6(3): p. 53-67.
  21. Goel, S., A. Sharma, and A. Garg, Effect of Alcohol Consumption on Cardiovascular Health. Curr Cardiol Rep, 2018. 20(4): p. 19.
  22. Naimi, T.S., et al., Selection biases in observational studies affect associations between 'moderate' alcohol consumption and mortality. Addiction, 2017. 112(2): p. 207-214.
  23. Stockwell, T., et al., Do "Moderate" Drinkers Have Reduced Mortality Risk? A Systematic Review and Meta-Analysis of Alcohol Consumption and All-Cause Mortality. J Stud Alcohol Drugs, 2016. 77(2): p. 185-98.