Milyen hatással van az alkoholfogyasztás a mentális egészségre?

Az alkohol pszichoaktív anyag, amely hatással van az agyi idegsejtekre, amelyek közvetlenül befolyásolják cselekedeteinket és hangulatunkat ⁽¹⁾. Rövid távon a mértékletes és alkalmi ivás nyugtatólag hat. Sokan azért szeretnek inni, mert örömet okoz, és fokozhatja a társas összejövetelek élményét ⁽²⁾.

Ahogy azonban egyre többet iszol, az alkohol bódító hatása átveszi az irányítást. A jó hangulat gyorsan elmúlhat és szomorú vagy depressziós lehetsz. Hosszú távon az ivás tartósan befolyásolhatja a mentális egészségedet ⁽³⁾. Egyesek a stressz vagy a szorongás levezetésére isznak, és az alkoholt az érzelmeik eltompítására használják ^{(4, 5)}. Idővel elkezdhetnek erősebben inni, és több alkoholra van szükségük a kívánt hatás eléréséhez. A túlzott alkoholfogyasztás azonban súlyosbíthatja a stresszt és a szorongást, és további mentális egészségügyi problémákat okozhat ^{(6, 7)}.

A mentális egészségi állapot és az alkoholfogyasztási rendellenesség szorosan összefügg egymással

Tudományos vizsgálatok kimutatják, hogy a túlzott alkoholfogyasztás szorosan összefügg a depresszióval ⁽⁶⁾, a szorongással ⁽⁸⁾, a pszichózissal ⁽⁹⁾ és a bipoláris zavarral ⁽¹⁰⁾, továbbá növelheti az öngyilkosság kockázatát is ⁽¹¹⁾. Sokan, akik ilyen rendellenességekben szenvednek, nagyivók, és diagnosztizálhatnak náluk alkoholfogyasztási rendellenességet (AUD), vagy a függőséget. Valójában az AUD maga is mentális betegségnek számít és szakszerű segítséget igényel ⁽¹²⁾.

A gyógyszeres kezelés melletti ivás veszélyes hatással lehet a mentális egészségre

Az alkohol pszichoaktív anyag, amely hatással van az agyi idegsejtekre, amelyek közvetlenül befolyásolják cselekedeteinket és hangulatunkat ⁽¹⁾. Rövid távon a mértékletes és alkalmi ivás nyugtatólag hat. Sokan azért szeretnek inni, mert örömet okoz, és fokozhatja a társas összejövetelek élményét ⁽²⁾.

Ahogy azonban egyre többet iszol, az alkohol bódító hatása átveszi az irányítást. A jó hangulat gyorsan elmúlhat és szomorú vagy depressziós lehetsz. Hosszú távon az ivás tartósan befolyásolhatja a mentális egészségedet ⁽³⁾. Egyesek a stressz vagy a szorongás levezetésére isznak, és az alkoholt az érzelmeik eltompítására használják ^{(4, 5)}. Idővel elkezdhetnek erősebben inni, és több alkoholra van szükségük a kívánt hatás eléréséhez. A túlzott alkoholfogyasztás azonban súlyosbíthatja a stresszt és a szorongást, és további mentális egészségügyi problémákat okozhat ^{(6, 7)}.

A mentális egészségi állapot és az alkoholfogyasztási rendellenesség szorosan összefügg egymással

Tudományos vizsgálatok kimutatják, hogy a túlzott alkoholfogyasztás szorosan összefügg a depresszióval ⁽⁶⁾, a szorongással ⁽⁸⁾, a pszichózissal ⁽⁹⁾ és a bipoláris zavarral ⁽¹⁰⁾, továbbá növelheti az öngyilkosság kockázatát is ⁽¹¹⁾. Sokan, akik ilyen rendellenességekben szenvednek, nagyivók, és diagnosztizálhatnak náluk alkoholfogyasztási rendellenességet (AUD), vagy a függőséget. Valójában az AUD maga is mentális betegségnek számít és szakszerű segítséget igényel ⁽¹²⁾.

A gyógyszeres kezelés melletti ivás veszélyes hatással lehet a mentális egészségre

Rengeteg mentális problémával küzdő ember szed gyógyszert, hogy stabilizálja hangulatát és viselkedését. Az alkohol kölcsönhatásba léphet ezekkel és más gyógyszerekkel, ezért az ilyen gyógyszereket szedőknek általában nem ajánlott alkoholt fogyasztani ^{(13, 14)}. Hasonlóképpen az amfetamint vagy opioidokat használóknak és a tiltott drogokat szedőknek is kerülniük kell a túlzott alkoholfogyasztást ⁽¹⁵⁾. Az alkohol és a kábítószer kölcsönhatása – akár törvényes, akár nem – megváltoztathatja vagy súlyosbíthatja mindkettő hatását, és akár halálhoz is vezethet.

Az „öngyógyítás” és a hangulatváltoztatás céljából történő ivás sosem jó ötlet Ha nehezen birkózol meg egy mentális egészségügyi problémával, a legjobb, ha szakember segítségét kéred – segélyvonalak és egyéb források is a rendelkezésedre állnak. Hasonlóképpen, ha aggályaid vannak saját vagy mások alkoholfogyasztásával és annak a mentális egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban, egy egészségügyi szakember segíteni tud meghatározni a kockázati szintedet és a legmegfelelőbb beavatkozásokat vagy kezeléseket tudja számodra ajánlani.