Belefér az alkoholfogyasztás a kiegyensúlyozott életmódba?

Lehet, de ez sok tényezőtől függ, például a családi előzményektől és a mentális egészségtől. Íme három pont, amivel érdemes tisztában lenni.
Belefér az alkoholfogyasztás a kiegyensúlyozott életmódba?
Belefér az alkoholfogyasztás a kiegyensúlyozott életmódba?
  1. A kiegyensúlyozott életmód fenntartásában öt kulcstényező játszik szerepet

    Számos jelentős orvosi tanulmány öt olyan kulcstényezőt azonosított, amelyek fontosak a kiegyensúlyozott életmód fenntartásához. Ezek a következők: a dohányzás mellőzése, egészséges táplálkozás, sok testmozgás, egészséges testsúly fenntartása és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése (1, 2).

    Természetesen más tényezőkről is beszélhetünk, például fontos elegendő ideig aludni, valamint mellőzni a tiltott kábítószerek használatát és bizonyos vényköteles gyógyszerekkel való visszaélést. A legtöbb ember esetében az öt kulcsfontosságú életmódtényező betartásával és a kábítószerrel való visszaélés, valamint más kockázatos viselkedés elkerülésével együtt csökkenthető a krónikus (vagy nem fertőző) betegségek kialakulásának esélye.

  2. A túlzott alkoholfogyasztás elkerülése a kiegyensúlyozott életmód egyik alappillére

    Egyesek számára az alkoholfogyasztás a kiegyensúlyozott életmód része lehet és a társadalmi események megünneplésének egyik módja (3). A túlzott alkoholfogyasztás, akár hosszú időn keresztül, akár mértéktelen ivás ,formájában, növeli a különböző betegségek kockázatát (4). Kutatások kimutatták, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás ezzel szemben javíthatja a szív egészségét (5, 6) és egyeseknél segíthet a cukorbetegség megelőzésében (7, 8) in some people (9, 10).

    De mindenki másmilyen és ezért tőled függ, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás része lehet-e a kiegyensúlyozott életmódnak. Azoknak, akik alkoholfüggők  vagy akiknek a családjában előfordult alkoholfogyasztási rendellenesség, tanácsolható, hogy egyáltalán ne igyanak. Még az enyhe alkoholfogyasztás is növelheti a mellrák kockázatát a nőknél (9, 10). A legjobb mód annak megállapítására, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás összeegyeztethető-e esetedben a kiegyensúlyozott életmóddal az, ha felkeresel egy egészségügyi szakembert.

  3. A kiegyensúlyozott életmódhoz az is hozzátartozik, hogy szellemileg és érzelmileg is rendben vagyunk

    A stressz és a szorongás ugyanolyan káros lehet a szervezetre, mint a fizikai betegségek. Néhányan a stresszre és az érzelmi problémák kezelésére úgy reagálnak, hogy növelik az alkoholfogyasztásukat (11). Ez alkoholfogyasztási problémákhoz vezethet és tartós hatással lehet az egészségre. Az elme és a test közötti egyensúlyt felborító magatartásformák elkerülése létfontosságú az egészség megőrzése szempontjából.

 
References
  1. Yu, E., et al., Diet, Lifestyle, Biomarkers, Genetic Factors, and Risk of Cardiovascular Disease in the Nurses' Health Studies. Am J Public Health, 2016. 106(9): p. 1616-23.
  2. Mostofsky, E., et al., Key Findings on Alcohol Consumption and a Variety of Health Outcomes From the Nurses' Health Study. Am J Public Health, 2016. 106(9): p. 1586-91.
  3. Sayette, M.A., The effects of alcohol on emotion in social drinkers. Behav Res Ther, 2017. 88: p. 76-89.
  4. National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAAA). Alcohol's Effects on the Body. 2020; Available from:
  5. Ronksley, P.E., et al., Association of alcohol consumption with selected cardiovascular disease outcomes: a systematic review and meta-analysis. Bmj, 2011. 342: p. d671.
  6. Kannel, W.B. and R.C. Ellison, Alcohol and coronary heart disease: the evidence for a protective effect. Clin Chim Acta, 1996. 246(1-2): p. 59-76.
  7. Li, X.H., et al., Association between alcohol consumption and the risk of incident type 2 diabetes: a systematic review and dose-response meta-analysis. Am J Clin Nutr, 2016. 103(3): p. 818-29.
  8. Neuenschwander, M., et al., Role of diet in type 2 diabetes incidence: umbrella review of meta-analyses of prospective observational studies. Bmj, 2019. 366: p. l2368.
  9. Bagnardi, V., et al., Alcohol consumption and site-specific cancer risk: a comprehensive dose-response meta-analysis. Br J Cancer, 2015. 112(3): p. 580-93.
  10. International Agency for Research on Cancer (IARC), Alcohol Consumption and Ethyl Carbamate, in IARC Monographs on the Identification of Carcinogenic Hazards to Humans. 2010, IARC: Lyon.
  11. Keyes, K.M., et al., Stress and alcohol: epidemiologic evidence. Alcohol Res, 2012. 34(4): p. 391-400.