Hogyan hat rád az alkoholfogyasztás fizikailag? Attól függ, ki vagy.

Miért van az, hogy egyesek gyorsan spiccesek lesznek, mások „jól bírják”? És miért van az, hogy egyeseknek soha nem lenne szabad inni? Íme néhány tényező, amely meghatározza, hogy az ivás hogyan hat mindannyiunkra másképp.

A férfiak és a nők másképp dolgozzák fel az alkoholt

Egy férfi és egy nő sziluettje egymás mellett, csak a fejük és a válluk látható
Egy férfi és egy nő sziluettje egymás mellett, csak a fejük és a válluk látható

A nők általában kisebbek, mint a férfiak, és testük több zsírt és kevesebb vizet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy egy nő szervezetében az egyes italokban lévő alkohol koncentráltabb lesz, mint egy férfi szervezetében, és egy nő gyorsabban érzi az alkohol hatását (1, 2).

A nők szervezete lassabban is bontja le az alkoholt, mint a férfiaké. Tovább tart, amíg az alkohol kiürül. Ezek a különbségek szerepet játszanak abban, hogy az ivás milyen hatással lehet a férfiak és a nők egészségére (3, 4). A transznemű és az átalakulóban lévő embereknek konzultálniuk kell orvosukkal arról, hogy az alkohol milyen hatással lehet rájuk.

Az életkortól is függ, hogyan dolgozza fel a szervezet az alkoholt

Közismert, hogy a gyermekek és a serdülők másképp dolgozzák fel az alkoholt, mint a felnőttek, mivel a szervezetük még fejlődésben van. Emiatt a fiatal korban történő alkoholfogyasztás későbbi életkorban káros hatásokhoz vezethet. (5, 6). A legtöbb országban törvények határozzák meg azt a korhatárt, ami alatt tilos az alkoholfogyasztás és kiskorúaknak nem szabad alkoholt fogyasztaniuk (7).

De az életkor azt is meghatározza, hogy az idősebb emberek hogyan dolgozzák fel az alkoholt. (8). Az ivás másképp hat az idősekre, mint a fiatalabb és középkorú felnőttekre. Ahogy idősödünk, fokozatosan elveszítjük az alkohol lebontásának képességét (9). Hosszabb ideig maradhat a szervezetünkben, és ezért másképp éljük meg a hatásait.

Ahogy öregszünk, a fiatalabb felnőtteknél nagyobb valószínűséggel vannak általános egészségügyi problémáink, és ezek közül néhányat súlyosbíthat az ivás. Az is valószínűbb, hogy olyan gyógyszereket szedünk, amelyek kölcsönhatásba léphetnek az alkohollal (10). Mindig tanácsos egészségügyi szakemberrel konzultálni az alkoholfogyasztásról és arról, hogy milyen hatással lehet ránk, különösen idősebb korban.

A testméret és a súly számít

A nagyobb emberekre általában később hat az alkohol, mint a kisebbekre. A testméret és a testsúly befolyásolja, hogy az alkohol feldolgozása milyen gyorsan vagy lassan történik (11). Azt is befolyásolják, milyen hamar érzi meg a bódító hatást.

E különbségek ellenére mindenki - legyen kicsi vagy nagy, vékony vagy túlsúlyos - érzékeny az alkohol hatásaira és a túl sok alkoholfogyasztás okozta károkra.

Az, hogy hogyan éled meg az alkoholfogyasztást, az általános egészségi állapotodtól függ

Egy szív ábrája fogaskerékkel és pulzusszámmal az általános egészségi állapot ábrázolására
Egy szív ábrája fogaskerékkel és pulzusszámmal az általános egészségi állapot ábrázolására

Az ivás utáni érzeted attól függ, hogy egészséges vagy beteg vagy-e, illetve, hogy szedsz-e gyógyszereket, és ha igen, melyeket. Bizonyos betegségekben vagy panaszoktól szenvedőknek azt tanácsolhatják, hogy csökkentsék a mennyiséget, vagy egyáltalán ne igyanak (12-15). Ha valamilyen betegséggel kezelnek, konzultálj egészségügyi szakemberrel arról, hogy fogyaszthatsz-e alkoholtartalmú italokat.

A gyógyszerek gyakran tartalmaznak fontos figyelmeztetéseket, amelyek az alkoholfogyasztás ellen szólnak, mivel olyan kölcsönhatások léphetnek fel, amelyek befolyásolhatják, hogyan érzed magát, a lelkiállapotodat, valamint a gyógyszer hatékonyságát. (10).

Az öröklött genetikai tulajdonságok szerepet játszanak abban, hogy az alkohol milyen hatással van rád

Három kettős szálú spirál képe
Három kettős szálú spirál képe

Egyes emberek genetikai eltérés miatt nem képesek hatékonyan feldolgozni az alkoholt, ami befolyásolja, hogy a szervezetük hogyan bontja le azt (16, 17). Ez a genetikai változat a kínai, japán és koreai származásúak körében a gyakoribb, mint más csoportoknál (18). Még ha egyébként egészségesek is, az ebben a hiányban szenvedő emberek arca kipirulhat, ha isznak, és kis mennyiségű alkohol fogyasztása után is rosszul érezhetik magukat és szédülhetnek.

A családi háttér és genetika szintén közrejátszik abban, hogy egyeseknél kialakul Alkoholfogyasztási rendellenesség (AUD) vagy „alkoholizmus” (16, 19). Ez az állapot egyes családokban generációkon keresztül öröklődhet (20, 21). Azoknak, akiknek problémát okoz az ivás, vagy nem tudnak leszokni róla, tanácsot kell kérniük egy egészségügyi szakembertől, és kezelésre lehet szükségük.

A drogok használata megváltoztatja az ivás élményét

Az alkohol az agyra és az idegrendszerre hat, ahol számos hatást fejt ki. Ezeknek a hatásoknak a jellege és mértéke attól függ mennyit iszol, valamint a korodtól, súlyodtól, nemedtől és számos más, ebben a szakaszban tárgyalt tényezőtől.

Az olyan kábítószerek, mint a kannabisz, az ópiátok, az amfetaminok és mások, akár legálisak, akár illegálisak, szintén az agyra hatnak. (22, 23). Kölcsönhatásba léphetnek az alkohollal, és az együttes hatás erős és kiszámíthatatlan lehet (24). A kábítószer és az alkohol kombinációja veszélyes és potenciálisan halálos lehet, attól függően, hogy mennyit iszol és milyen kábítószert használsz. Ne keverd az alkoholt receptköteles gyógyszerekkel anélkül, hogy erről konzultálnál egy egészségügyi szakembert. Természetesen soha nem szabad illegális drogokat fogyasztani, de különösen nem alkohollal keverve.

Az étkezés és az ivás befolyásolja, hogy hogyan dolgozza fel a szervezet az alkoholt

Ennek egyszerű az oka. Az étkezés lelassítja az alkohol véráramba történő felszívódásának sebességét, illetve, hogy milyen gyorsan érezzük meg az alkohol hatását. (11). Az alkoholmentes italok és a víz fogyasztásával elérhető megfelelő hidratáció segít a szervezetnek feldolgozni az alkoholt, és a lebontás után kiüríteni azt a szervezetből. Mindig jó ötlet alkoholfogyasztás közben enni, és az alkoholfogyasztást egyéb italokkal váltogatni.

Az étkezés és a folyadékfogyasztás azonban nem akadályozza meg a részegséget, és nem enyhíti a túl sok ivás szervezetre gyakorolt hatásait.

References
  1. Harvard Health Publishing. Alcohol's effects on the body. 2014; Available from:
  2. Thomasson, H.R., Gender differences in alcohol metabolism. Physiological responses to ethanol. Recent Dev Alcohol, 1995. 12: p. 163-79.
  3. Erol, A. and V.M. Karpyak, Sex and gender-related differences in alcohol use and its consequences: Contemporary knowledge and future research considerations. Drug Alcohol Depend, 2015. 156: p. 1-13.
  4. National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAAA). Women and alcohol. 2019; Available from:
  5. Spear, L.P., Effects of adolescent alcohol consumption on the brain and behaviour. Nat Rev Neurosci, 2018. 19(4): p. 197-214.
  6. Lees, B., et al., Effect of alcohol use on the adolescent brain and behavior. Pharmacol Biochem Behav, 2020. 192: p. 172906.
  7. International Alliance for Responsible Drinking (IARD). Minimum legal age limits. 2020; Available from:
  8. National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAAA). Older adults. 2020; Available from:
  9. Meier, P. and H.K. Seitz, Age, alcohol metabolism and liver diseases. Current Opinions in Clinical Nutrition and Metabolic Care, 2008. 11: p. 21026.
  10. National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAAA). Harmful interactions: mixing alcohol with medicines. 2014; Available from:
  11. Cederbaum, A.I., Alcohol metabolism. Clin Liver Dis, 2012. 16(4): p. 667-85.
  12. Puddey, I.B. and L.J. Beilin, Alcohol is bad for blood pressure. Clin Exp Pharmacol Physiol, 2006. 33(9): p. 847-52.
  13. Mental Health Foundation. Alcohol and mental health. 2020; Available from:
  14. Engler, P.A., S.E. Ramsey, and R.J. Smith, Alcohol use of diabetes patients: the need for assessment and intervention. Acta Diabetol, 2013. 50(2): p. 93-9.
  15. British Heart Foundation (BHF). Heart conditions and alcohol. 2020; Available from:
  16. Bierut, L.J., et al., A genome-wide association study of alcohol dependence. Proc Natl Acad Sci U S A, 2010. 107(11): p. 5082-7.
  17. Edenberg, H.J., The genetics of alcohol metabolism: role of alcohol dehydrogenase and aldehyde dehydrogenase variants. Alcohol Res Health, 2007. 30(1): p. 5-13.
  18. Iwahashi, K. and H. Suwaki, Ethanol metabolism, toxicity and genetic polymorphism. Addict Biol, 1998. 3(3): p. 249-59.
  19. Edenberg, H.J., J. Gelernter, and A. Agrawal, Genetics of Alcoholism. Curr Psychiatry Rep, 2019. 21(4): p. 26.
  20. Cservenka, A., Neurobiological phenotypes associated with a family history of alcoholism. Drug Alcohol Depend, 2016. 158: p. 8-21.
  21. Sanchez-Roige, S., A.A. Palmer, and T.K. Clarke, Recent Efforts to Dissect the Genetic Basis of Alcohol Use and Abuse. Biol Psychiatry, 2020. 87(7): p. 609-618.
  22. Volkow, N.D. and M. Morales, The Brain on Drugs: From Reward to Addiction. Cell, 2015. 162(4): p. 712-25.
  23. Koob, G.F. and N.D. Volkow, Neurobiology of addiction: a neurocircuitry analysis. Lancet Psychiatry, 2016. 3(8): p. 760-773.
  24. Singh, A.K., Alcohol Interaction with Cocaine, Methamphetamine, Opioids, Nicotine, Cannabis, and gamma-Hydroxybutyric Acid. Biomedicines, 2019. 7(1).