Hogyan hat az alkoholfogyasztás a környezetedben lévőkre?

Az ivás befolyásolhatja a te, és mások, például a családod és a munkatársaid életének számos területét. Íme a főbb tényezők, amelyeket figyelembe kell venni.
Hogyan hat az alkoholfogyasztás a környezetedben lévőkre?
Hogyan hat az alkoholfogyasztás a környezetedben lévőkre?

Ha úgy döntesz, hogy alkoholt fogyasztasz, akkor ennek hatása a szervezetedre, valamint a fizikai és mentális egészségedre nagymértékben függ attól, hogy milyen gyakran és mennyit iszol. De az alkoholfogyasztásod más emberekre is hatással lehet, akár a közvetlen családtagjaidra és társasági körödben lévőkre, akár az ismerőseidre és bárkire, akivel kapcsolatba kerülsz. Fontos megjegyezni, hogy ha az ivás mellett döntesz, mindig a mértékletes és felelősségteljes alkoholfogyasztás a legjobb megoldás – nemcsak a saját érdekedben, hanem másokért is.

Az alkoholfogyasztás megkönnyítheti a társas érintkezést, de csak mértékkel

Az alkoholfogyasztás gyakori kísérője a társas eseményeknek. A mérsékelt alkoholfogyasztás elősegítheti a könnyed beszélgetést, ezért sokkal közvetlenebb és nyugodtabb leszel, amikor más emberekkel érintkezel(1). De az ivást soha ne használd arra, hogy bátorságot adjon olyasmihez, amit egyébként nem tennél meg.

A túlzott alkoholfogyasztás negatívan befolyásolhatja a másokkal való kapcsolatod. Néhányan az alkohol mennyiségének növelésével mámorossá válnak és potenciálisan hangosak, illetve harsányak lesznek. És mivel veszítenek gátlásaikból (2, 3), figyelmen kívül hagyhatnak bizonyos korlátokat és a környezetükben élőket kellemetlen helyzetbe hozhatják, vagy akár veszélyeztethetik is.

A túlzott alkoholfogyasztás agresszív viselkedést eredményezhet

Az túlzott alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható bizonyos erőszakos viselkedési formákkal és fokozhatja a konfliktusok kiéleződését (3). Mivel a nagy mennyiségű alkohol rontja a koordináció- és a reakciókészséget (4), nagyobb valószínűséggel sérülhetünk meg, vagy okozhatunk sérülést másoknak. Ezek a sérülések súlyosabbak lehetnek, mint amiket józanul szereznénk, hiszen előfordulhat, hogy nem vagyunk képesek időben reagálni saját magunk megvédésére.

Az alkoholfogyasztás és a vezetés nem fér össze

Minél többet iszik valaki, annál inkább csökken a koncentrációs képessége, a reakcióideje és az ítélőképessége. (5). Ennek eredményeképpen az ittas emberek nagyobb valószínűséggel szenvednek közúti balesetet, akár járművezetőként akár gyalogosként (6).

Két barát várja a vonatot az állomáson
Két barát várja a vonatot az állomáson

Az ittas járművezetés megelőzése érdekében az országok világszerte meghatározzák, hogy mennyit lehet legálisan inni vezetés előtt (7), amit véralkoholszintként (BAC) mérnek. E határértékek megállapításának célja, hogy számodra és mindenki más számára csökkentse a kockázatot, legyenek azok az autódban utazók, gyalogosok az úton, vagy más járművekben ülő személyek, akik rosszkor rossz helyen lehetnek.

Ha alkoholt fogyasztasz, ne vezess autót, motorkerékpárt vagy kerékpárt – válassz más közlekedési módot vagy bízd a vezetést egy józan sofőrre.

A családon belüli erőszak és bántalmazás összefüggésbe hozható a túlzott alkoholfogyasztással és a mentális egészségügyi problémákkal

Az alkoholfogyasztás és az erőszak közötti kapcsolat összetett (8, 9),de a túlzott alkoholfogyasztás, amely gyakran összefügg a mentális egészséggel issues (10), kapcsolatos problémákkal (10), összefüggésbe hozható a családon belüli erőszakkal (11, 12).Ide tartozik a házas- vagy élettársak bántalmazása, a gyermekek bántalmazása és elhanyagolása, valamint az idős családtagok bántalmazása. Ha nem érzed magad biztonságban, vagy erőszakos viselkedést tapasztalsz, kérj segítséget egy megbízható személytől – támogatás és menedék is a rendelkezésedre áll.

Az alkoholfogyasztás mind az ivókra, mind a környezetükben élőkre hatással van

Az alkohollal való visszaélés és az alkoholfogyasztási rendellenesség  (AUD) (AUD) összefügg a mentális egészségügyi problémákkal (13, 14) továbbá súlyos és fájdalmas hatással van az ezekben szenvedő egyénekre. Ahogyan minden mentális egészségügyi probléma, az AUD és a túlzott alkoholfogyasztás is megviseli az érintett személy családtagjait és szeretteit.

Az alkohollal visszaélők vagy az AUD-ban szenvedők esetében a másokhoz fűződő kapcsolatok megromolhatnak. Az túlzott alkoholfogyasztás pedig megzavarhatja a munkateljesítményt és a mindennapi feladatok elvégzésének képességét, befolyásolhatja a termelékenységet és növelheti a másokra nehezedő terheket (15).

 
References
  1. Sudhinaraset, M., C. Wigglesworth, and D.T. Takeuchi, Social and Cultural Contexts of Alcohol Use: Influences in a Social-Ecological Framework. Alcohol Res, 2016. 38(1): p. 35-45.
  2. Chermack, S.T. and P.R. Giancola, The relation between alcohol and aggression: an integrated biopsychosocial conceptualization. Clin Psychol Rev, 1997. 17(6): p. 621-49.
  3. Heinz, A.J., et al., Cognitive and neurobiological mechanisms of alcohol-related aggression. Nat Rev Neurosci, 2011. 12(7): p. 400-13.
  4. Schweizer, T.A. and M. Vogel-Sprott, Alcohol-impaired speed and accuracy of cognitive functions: a review of acute tolerance and recovery of cognitive performance. Exp Clin Psychopharmacol, 2008. 16(3): p. 240-50.
  5. Martin, T.L., et al., A review of alcohol-impaired driving: the role of blood alcohol concentration and complexity of the driving task. J Forensic Sci, 2013. 58(5): p. 1238-50.
  6. World Health Organization (WHO). Road traffic injuries. 2020; Available from:
  7. International Alliance for Responsible Drinking (IARD), Blood Alcohol Concentration (BAC) Limits. 2020, IARD: Washington, DC.
  8. Gil-Gonzalez, D., et al., Alcohol and intimate partner violence: do we have enough information to act? Eur J Public Health, 2006. 16(3): p. 279-85.
  9. Castillo-Carniglia, A., et al., Psychiatric comorbidities in alcohol use disorder. Lancet Psychiatry, 2019. 6(12): p. 1068-1080.
  10. Mental Health Foundation. Alcohol and mental health. 2020; Available from:
  11. Cafferky, B.M., M. Mendez, and J.R. Anderson, Substance use and intimate partner violence: a meta-analytic review. . Psychology of Violence, 2018. 81: p. 110-131.
  12. Munro, O.E. and M. Sellbom, Elucidating the relationship between borderline personality disorder and intimate partner violence. Personal Ment Health, 2020.
  13. National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAAA). Alcohol Use Disorder. 2020; Available from:
  14. McHugh, R.K. and R.D. Weiss, Alcohol Use Disorder and Depressive Disorders. Alcohol Res, 2019. 40(1).
  15. American Psychiatric Association (APA), Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed.). . 2013, APA: Arlington, VA.