Az ember társas lény. A viselkedésünkhöz – különösen arra, hogy mit tekintünk normálisnak vagy elfogadhatónak – sok támpontot adnak a körülöttünk élők. Mivel az emberi természetből fakadóan beilleszkedésre és elfogadásra törekszünk, az egyik módja a határaink megértéséhez, ha összehasonlítjuk magunkat másokkal – különösen azokkal, akik a legközelebb állnak hozzánk. Ez különösen igaz lehet olyan személyes és potenciálisan érzelmileg terhelt témák esetében, mint például az alkoholfogyasztás mennyisége.
A „normális” keresése nem segít
Egyeseknél az ivás hobbivá válhat. Előfordulhat, hogy sok időt töltesz olyan emberek között, akik ugyanannyit isznak, mint te, és ez befolyásolhatja a látásmódod. Ha a barátaid ugyanannyit isznak, mint te, nem biztos, hogy ők jelentik a legmegbízhatóbb összehasonlítási alapot. Mi van, ha mindannyian többet isznak a kelleténél, csak nem beszélnek róla?
Ha csak a barátaid ivási szokásait nézed, az összehasonlítás hamis bizonyosságot adhat. Ezért segíthet, ha szélesebb körben vizsgálódsz. Az egész társadalmat tekintve a legtöbb ember nem iszik minden nap, nem fogyaszt mértéktelenül vagy csak a berúgás céljából. Ha aggódsz a szokásaid miatt, valószínűleg többet iszol, mint az átlagember. Az ilyen összehasonlítás adhat némi viszonyítási alapot.
De az is lehet, hogy elvonja a figyelmedet. Sok időt pazarolhatsz arra, hogy megpróbáld kideríteni, normális vagy-e, és elfelejtesz egy fontosabb kérdést feltenni: boldogtalanná tesz az ivás?
Bízz a saját boldogságodban
A mértékletes alkoholfogyasztás örömöt hozhat az életbe: módot ad a kikapcsolódásra, az új ízek élvezetére és az élmények megosztására. Sok ember számára ez a fajta ivás a kiegyensúlyozott életmód része. Egyesek azonban ráébrednek, hogy boldogtalanná teszi őket. Rájönnek, hogy rövid távú örömöket hajszolnak kétes hozadékkal, és helyette hosszú távon boldogtalanságot okoznak maguknak és másoknak.
Az alkoholfogyasztási szokások megváltoztatása végső soron arról szól, hogy több választási lehetőséget adjunk magunknak, és új utakat találjunk az örömszerzésre ahelyett, hogy megrekednénk egy boldogtalan életpályán. Ha tehát az ivás boldogtalanná tesz, ez az jelezheti, hogy ideje változtatni.
Ha az ivás eddig megvédett a boldogtalanságtól, az irányváltáshoz szükséged lehet némi bátorságra. Megéri azonban merészen szembenézni a valódi érzéseiddel.
- Dru Jaeger
Ne feledd, hogy a változás egy folyamat
Nehéz lehet szembenézni a boldogtalansággal, különösen, ha rájövünk, hogy részben a saját viselkedésünk az oka. Ha az ivás eddig megvédett a boldogtalanságtól, az irányváltáshoz szükséged lehet némi bátorságra. Megéri azonban merészen szembenézni a valódi érzéseiddel.
Ha azon gondolkodsz, hogy megváltoztatod az ivási szokásaid, tedd ezt a saját szabályaid szerint. Ha csökkenteni akarsz az alkoholfogyasztásodon vagy szünetet akarsz tartani, nem kell drámai, „örökre” szóló döntéseket hozni. Legyen a változás tanulási folyamat. Kezdj el odafigyelni a szokásaidra és rutinjaidra, figyeld meg mikor találod az ivást élvezetesnek, és vedd át az irányítást ezekben a pillanatokban. Változtasd meg a szokásaid, figyelj a sikereidre és építs rájuk.
A változásnak nincs helyes vagy helytelen módja, csak a te saját utad számít – ami ideális esetben pozitív irányba visz. Ne hasonlítgasd magad másokhoz, és engedd el a „normálisnak lenni” gondolatot. Helyette figyelj mindennap az egyensúlyra és kezdj el lépéseket tenni a neked megfelelő irányba.
