A családon belüli erőszak minden országban és kultúrában előfordul, és minden társadalmi és gazdasági csoportot érint. Magában foglalja a partnerek, gyermekek és idős családtagok ellen elkövetett fizikai és mentális bántalmazást, de aránytalanul nagy arányban érinti a nőket és a gyermekeket. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint világszerte a nők elleni erőszak egyharmadát a párkapcsolati erőszak (IPV) teszi ki (1) és egyes országokban a nők közel fele tapasztalt már családon belüli erőszakot (2, 3).
A kutatások kimutatják, hogy a személyiségproblémák, a kulturális beállítottságok, a nemi normák, valamint a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek a családon belüli erőszak fő kiváltó okai közé tartoznak (4-6). A családon belüli erőszak és a mentális egészségügyi problémák között is van összefüggés (5, 7, 8),és az erőszakot elkövetők körében magas a mentális zavarok előfordulása (7).
A családon belüli erőszak egyes elemei és az alkohollal, illetve más szerekkel való visszaélés között összefüggés van. A családon belüli erőszak azonban alkoholfogyasztás nélkül is előfordul, és széles körben elterjedt néhány olyan országban, ahol tilos az alkoholfogyasztás (1, 3, 9, 10).
Összetett bizonyítékok állnak rendelkezésünkre az alkohol közbejátszásáról a párkapcsolati erőszakban, valamint a kölcsönhatásáról egyéb kockázati tényezőkkel (11-13). A családon belüli erőszak megelőzésével foglalkozó szakértők szerint az alkoholfogyasztás önmagában nem vezet erőszakhoz. A legtöbb alkoholt fogyasztó ember nem bántalmazza a partnerét és a családját, vagy nem válik agresszívvá másokkal szemben, a bántalmazók pedig józanul is erőszakosak. (14-16).
Az alkohol azonban csökkenti a gátlásokat és egyesek erőszakossá vagy bántalmazóvá válhatnak, ha túl sok alkoholt isznak (17-19). anulmányok arra utalnak, hogy a párkapcsolati erőszak elkövetői között nagyobb lehet az alkoholfogyasztásból és más típusú agyi traumákból eredő neuropszichiátriai problémák valószínűsége, mint az általános népesség körében (20). A „mérgező férfiasság” kultúrája szintén kulcsfontosságú tényezője a családon belüli erőszaknak (21), és összefüggésbe hozható az alkoholfogyasztással (22).
A különböző országokban és kultúrákban végzett kutatások szerint a családon belüli erőszak áldozatai körében magasabb az alkoholfogyasztás aránya (23).
A Covid-19 világjárvány idején megnőtt a családon belüli erőszak aránya, mivel a lezárások és korlátozások miatt sok áldozat nehezen tudott elmenekülni a bántalmazója elől (24, 25). Bár egyes tanulmányok a világjárvány idején a kábítószerrel való visszaélés – beleértve az alkoholfogyasztást is – növekedéséről számoltak be, nem teljesen egyértelmű, hogy a kettő között van-e közvetlen összefüggés (25).
A családon belüli erőszaknak nem egyetlen oka van, hanem különböző kockázati tényezők összetett kombinációjának eredménye. Az alkoholfogyasztás soha nem elfogadható ürügy a családon belüli erőszakra, függetlenül a körülményektől. Ha tudod, hogy hajlamos vagy erőszakos reakciókra, vagy nehezen tudod kezelni a dühödet, kerüld az alkoholfogyasztást, és fordulj szakemberhez.
Ha családon belüli erőszak áldozata vagy, vagy okkal feltételezed, hogy valaki más az áldozatává vált, rendelkezésedre áll a segítség. A helyi női menedékhelyek, gyermekjóléti szolgálatok és bántalmazási segélyvonalak útmutatást és támogatást nyújthatnak.
