Hat pozitív módszer a szociális szorongás kezelésére

Elég gyakori, hogy a társas helyzetek megkönnyítése érdekében az alkoholfogyasztást választjuk, de Dr. Jessamy Hibberd úgy véli, hogy vannak hatékonyabb, hosszú távú módszerek arra, hogy magabiztosnak és valóban jól érezzük magunkat.

A szociális szorongás gyakori probléma. Sokan úgy érezzük, hogy ha nem dolgozunk keményen azon, hogy elrejtsük a hiányosságainkat, elítélnek vagy elutasítanak minket miattuk. Talán unalmasnak vagy érdektelennek tartod magad, vagy aggódsz, hogy mindig valami rosszat mondasz. Esetleg attól félsz, hogy kritizálják az öltözeted vagy amit elértél (vagy nem értél el) az életben.

De ha szociális szorongástól szenvedsz, az érzéseid egy társasági összejövetel előtt – legyen az találkozás egy bárban, egy munkahelyi parti vagy egy családi összejövetel – nem azt mutatják meg, hogy valójában mi fog történni. Ha engedsz ezeknek a negatív érzéseknek és soha nem veszel részt társasági helyzetekben, fontos kapcsolatokról maradsz le és az életed sokkal szegényebb lesz emiatt.

Ritkán működik, ha egy félénk vagy szorongó személynek azt tanácsoljuk, hogy „Menj és légy önmagad!”. Ha valaki szorong, éppen az a baja, hogy önmaga legyen! Vannak módszerek a szociális szorongás leküzdésére és arra, hogy jobban élvezd ezeket a helyzeteket. Az alkoholfogyasztás használata helyett a szociális szorongás leküzdésére, próbálj ki néhányat az alábbi tippek közül.

Ne várj addig, amíg megjön a kedved

Gyakori hiba, hogy addig kerüljük a társasági életet, amíg meg nem jön a kedvünk hozzá. Remélheted, hogy az elméd majd beindul és elkezd támogatni téged, de általában inkább ellened dolgozik és segít kifogásokat találni arra, hogy miért ne menj el. Próbáld meg inkább az „ellentétes cselekvést” használni: amikor a szorongás azt mondja, „Ne”, próbáld meg az ellenkezőjét tenni. Végül szokássá válik.

A „Mi lesz, ha” típusú kérdések nagyon hihetőnek tűnnek. Arra késztetnek, hogy bezárkózz és bujkálj. De ezek olyan dolgok miatti aggodalmak, amelyek még meg sem történtek, és valószínűleg soha nem is fognak.
- Dr. Jessamy Hibberd

Kerüld a „Mi lesz, ha” kezdetű mondatokat

Mikor feszült az ember, könnyű a legrosszabbra gondolni. Mi lesz, ha leégek a többiek előtt? Mi lesz, ha senki sem szól hozzám? Mi lesz, ha nem tudok megbirkózni vele? A „Mi lesz, ha” típusú kérdések nagyon hihetőnek tűnnek. Arra késztetnek, hogy bezárkózz és bujkálj. De ezek olyan dolgok miatti aggodalmak, amelyek még meg sem történtek, és valószínűleg soha nem is fognak. Amikor a szorongás elkezdi megfertőzni a gondolatainkat, tartsunk szünetet, lépjünk hátra, és emlékeztessük magunkat: „A gondolatok nem tények”.

Ne felejtsük el, hogyan történnek a dolgok valójában. Talán aggódsz, hogy szörnyen fogod érezni magad, senki sem fog megszólítani, de valójában – bár ideges voltál amikor odaértél – végül pozitív élményben volt részed. Próbáld meg ezt rögzíteni az emlékezetedben és térj vissza rá.

Próbálj a jelenre koncentrálni

Gyakori, hogy „biztonsági viselkedésmódokat” alkalmazunk, hogy kevésbé érezzük magunkat szorongónak, például a telefonunkat nézegetjük, iszunk még egy italt, kérdéseket készítünk elő, vagy előre elpróbáljuk, hogy mit fogunk mondani. A baj az, hogy ez valószínűleg pontosan azt a benyomást kelti, amit el akarunk kerülni – távolságtartónak vagy érdektelennek tűnhetünk, vagy gyorsan berúghatunk, ami még több gondot okoz.

Próbálj meg a környezetedre fókuszálni. Figyelemelterelésképpen és hogy elszakadj a szorongástól, koncentrálj arra, hogy hol vagy és mi történik. Felejtsd el a biztonsági viselkedésmintákat, próbálj meg kiszállni a fejedből és koncentrálj arra, amit mondanak neked. Valóban figyelj arra, amit a másik mond, hiszen ez teret enged a kíváncsiságnak, az őszinte kérdéseknek és annak, hogy önmagad lehess. Emiatt sokkal társaságkedvelőbbnek fogsz tűnni, és sokkal jobban fogod érezni magad.

Hidd el, hogy senki sem vesz annyira górcső alá, mint te saját magadat

Amikor szociális szorongást érzel, könnyű azt feltételezni, hogy mindenki szorosan követi az életedet. A valóság azonban az, hogy a legtöbb embert inkább saját maga érdekli, a saját életével, saját bizonytalanságával és félelmeivel van elfoglalva.

Az a figyelem, amellyel önmagunk felé fordulunk, teljesen más, mint ahogyan másokat figyelünk. Gondolj arra, amikor egy barátoddal fényképeket nézegetsz – átpörgetitek őket, de a magatokról készült képeket sokkal tovább nézegetitek.

Képzeld el, ha valaki állandóan követne, és folyton azt duruzsolná a füledbe, amit a szociális szorongás sugall? Megdöbbennél és megbántódnál, mégis ezt teszed magaddal egész nap.
- Dr. Jessamy Hibberd

Tekintsd a szorongást annak, ami az valójában: zaklatásnak

A szociális szorongás általában együtt jár az önkritikával, önmagunk lebecsülésével vagy azzal az aggodalommal, hogy mások elítélnek minket. Képzeld el, ha valaki állandóan követne, és folyton azt duruzsolná a füledbe, amit a szociális szorongás sugall? Megdöbbennél és megbántódnál, mégis ezt teszed magaddal egész nap. Próbálj meg kedvesebb lenni önmagadhoz és kérdezd meg magadtól, mit mondanál egy barátnak ugyanebben a helyzetben.

Hidd el, hogy a bizonytalanság és az önbizalomhiány emberi dolog

A bizonytalanságot felerősíti, ha azt képzeled, hogy mindenki más tudja, mit csinál, és te vagy az egyetlen, aki kínosnak találja a társas helyzeteket. Még azok is, akikről azt gondolod, hogy magabiztosak, időnként bizonytalannak érzik magukat. Lehet, hogy csak ügyesen keltik a magabiztosság benyomását – mint egy hattyú, amely könnyedén siklik a vízen, de a víz alatt folyamatosan erősen evez. A valóságban időnként mindannyian kételkedünk önmagunkban, és hasonló aggodalmaink, bizonytalanságaink és félelmeink vannak. Ez az emberi lét része; senki sem tökéletes, és ez rendben is van.